A Portfolio által idén is megrendezett Energy Investment Forumon az energiahatékonyság, az ellátásbiztonság és a dekarbonizáció együttes magyarországi kihívásairól beszélgettek az iparág fontos szereplői. Kiderült többek között, hogy az energetikai trilemma melyik ágát tartják a legfontosabbnak a vezetők, de az aktuális nehézségek és kihívások is terítékre kerültek.
A Portfolio Energy Investment Forum 2023 konferenciáján iparági szakemberek, vezetők és kutatók gyűltek össze, hogy a jelenlegi, a zöldátállás és az ukrajnai háború által meghatározott energiapiaci környezetben megvitassák az aktuális kihívásokat és lehetőségeket. A piacon ugyanis kettős nyomás nehezedik a szereplőkre: a volatilis és a historikusan az átlagoknál magasabb energiaárak mellett kellene a karbonsemleges beruházásokat végrehajtaniuk. Érdekes módon erre sikeres megoldásokat a háború sújtotta Ukrajnából leshetnek el a magyar szereplők, még akár a nukleáris termelés esetében is: például az országban a Paksi Atomerőműben használt VVER-440-es reaktorok fütőanyagánál is sikerült már leválni az orosz forrásokról, helyette amerikai üzemanyagot használni.
A Portfolio 2023-as Energy Investment Forum konferenciáján adott elő Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója. Többek között a zöld átállásról és az infrastrukturális változásokról beszélt a szakember, szóba kerültek például a Paksi Atomerőművel kapcsolatos fejlesztések, illetve a jelentős, régiós szintű fotovoltaikus és egyéb megújuló energiás kapacitásbővítés tervezett elemei.
Már az ötödik javaslatot terjesztette elő a magyar kormány az Európai Bizottságnak a szélerőművek építésének szabályozásáról, és az őszre várható megállapodás után elsősorban a nyugat-magyarországi területeken tervezi engedélyezni az új kapacitások kiépítését, növelve egyúttal a magyar tulajdonosok arányát is – többek között ezeket jelezte a Planet Budapest 2023 Expo és Élményprogramon pénteken Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára.
A kormány hosszú távú elképzeléseit tartalmazó Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) közelmúltban felülvizsgált, frissített verziója szerint a háztartási méretű (HMKE) megújuló kapacitások elterjesztésének új, kiemelten fontos célcsoportját a vállalkozások képezik, melyek ezáltal képesek megtermelni a saját maguk által felhasznált energia egy részét. A stratégiai dokumentum ugyan az ezzel kapcsolatos konkrétumokkal is adós marad, de az energiaválság megmutatta, hogy milyen irányban elindulva lehetne ösztönözni a cégek napelem-telepítéseit.
Látszólag egyre összetettebb a helyzet az Orbán Viktor kormányfő hétvégi beszédéről kiszivárgott sajtóértesülés után, mert hétfőn a moszkvai magyar nagykövet a TASZSZ hírügynökségnek azt hangsúlyozta, hogy nem akar leválni a kormány az orosz hátterű nukleáris fűtőanyagról, de közben a Portfolio információi szerint holnap a francia Framatome nevű céggel köt majd szándéknyilatkozatot az Energiaügyi Minisztérium a nukleáris fűtőanyaggal kapcsolatos együttműködésre. A zavarosnak tűnő helyzet mögött a „megfejtés” olyasmi lehet, hogy a francia irányú beszerzés a megtartott orosz beszerzés mellé léphet majd Pakson, illetve elképzelhető, hogy bizonyos licenszeket/képességeket átad az orosz Roszatom leánycége (TVEL) a franciáknak, és így magyar szempontból továbbra is elmondható lesz majd, hogy orosz hátterű fűtőanyaggal megy a Paks I. és a majdani Paks II. is. Mindez egyúttal afelé mutat, hogy a kormány nem szeretne az amerikai Westinghouse felől formálódó beszerzéssel élni.
Az eddigi egyetlen orosz nukleáris fűtőanyag beszállító, a Roszatom leánycége, mellé egy amerikai céggel, a Westinghouse Electric-kel, is nukleáris fűtőanyag szállítási szerződést kötött a Slovenske Elektrarne a saját atomerőművi blokkjai ellátásához - közölte a legnagyobb szlovákiai áramtermelő vállalat pénteken. Ez azért is fontos fejlemény, mert Szlovákia mellett Magyarország, konkrétan az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., is tagja annak a konzorciumnak, amelyet az amerikai Westinghouse svéd leánycége vezet, és amely a minap uniós támogatást nyert el arra az Európai Bizottságtól, hogy gyorsított ütemben sikerüljön leválni a VVER nyomottvizes reaktoroknak a kizárólagos orosz fűtőanyag beszállításról.
A Paks II.-höz kapcsolódó, minap kihirdetett új magyar-orosz államközi hitelmegállapodás technikai lebonyolításához van köze annak, hogy a kormány egy friss rendelettel hozzányúlt a gazdasági stabilitásról szóló törvényhez és az Államadósság Kezelő Központ mellett egy új céget is megjelölt, mint adminisztratív lebonyolító – tudta meg a Portfolio.
Az idei nyár eddigi legmagasabb értékére emelkedett a magyar villamosenergia-rendszer terhelése hétfőn a hűtési igény kánikula miatti megugrása következtében.
Miután múlt pénteken aláírták a felek a Paks II. kivitelezési szerződésének módosítását, és ezzel átlépett a projekt a második, konkrét kivitelezési szakaszba, hétfőn kiadott egy közleményt az orosz fővállalkozó Roszatom, miszerint indul a 6-os blokk alatti gödör kiásása, illetve a majdani talajszilárdítási tevékenység, valamint utasítást kaptak az orosz cégek, hogy kezdjék meg az atomerőmű érintett berendezéseinek legyártását.
A megváltozott körülmények miatt nemcsak a Paks II.-vel kapcsolatos pénzügyi finanszírozási szerződést kellett módosítani, hanem a kivitelezési szerződést is, amelynek mai aláírásával a projekt átlépett az előkészítőből a konkrét kivitelezési szakaszba – jelentette be a mai budapesti sajtótájékoztatón Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter elmondása szerint a ma aláírt módosított kivitelezési (EPC-) szerződéssel „gyorsabban, könnyebben, egyszerűbben tudunk előre haladni a következő időszakban”, és szavai szerint a jövő év végéig megtörténik majd az első betonöntés is a Paks II. kapcsán, illetve „a jövő évtized elején” termelésbe állhat az új erőmű.
A mértékadó Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) modellezési eredményei, az ENSZ európai gazdasági bizottsága, és más elemzések szerint a klímavédelmi célok eléréséhez elengedhetetlen a világ atomerőmű-kapacitásának bővítése. Ugyanakkor növekvő számú tanulmány által alátámasztott tény, hogy a klímaváltozás egyre nagyobb kockázatot jelent a hagyományos erőművekre, köztük az atomerőművekre is, aminek következtében kimutathatóan csökken a reaktorok energiatermelése.
A negatív áras időszakok egyelőre csak szórványosan és rövid ideig jelentkeznek, kialakulásuk a magyar árampiacon viszonylag újkeletű, ezért is igyekeznek egyelőre csak kevesen menedzselni az ilyen helyzeteket, de ez a következő időszakban változhat. A negatív árak egyre erőteljesebb jelzést adhatnak az érintett piaci szereplőknek arra, hogy a naperőművek vezérelhetőek legyenek, de elősegíthetik az energiatárolás elterjedését, valamint a fogyasztási szokások átalakítását is.
A múlt hetinél jóval nagyobb mértékben, mintegy 560 megawattal csökkentette teljesítményét a Paksi Atomerőmű kedden és szerdán a Duna hőmérsékletének emelkedése miatt - közölte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) honlapján szerdán.
Júniusban már zsinórban 13. hónapja folytatódott a magyar villamosenergia-rendszer bruttó felhasználásának esése, és a negatív sorozat egészét tekintve most lett a legnagyobb a csökkenés mértéke éves összevetésben. Ahhoz, hogy ennél alacsonyabb júniusi fogyasztási adatot találjunk, másfél évtizedet kell visszamennünk az időben, igaz, a statisztika nem tartalmazza a háztartási méretű napelemes rendszerek adatait; ezeket beleszámítva érdemben magasabb értékeket kapnánk.
A hőség hatására az idei nyár legmagasabb szintjére emelkedett a héten a hazai áramfogyasztás, a most elért értékek ugyanakkor jelentősen elmaradnak a korábbi évek hasonló adataitól. A jövő hét első felében akár ismét megdőlhet a csúcs az újabb hőhullám megérkezésével.
Megjelent múlt szombaton a Paks II.-vel kapcsolatban egy új orosz kormányrendelet, amelyből az derült ki, hogy három pénzügyi tételre halasztott fizetést kapott Magyarország Oroszországtól az új atomerőművel összefüggő hitelkeret kapcsán. A Portfolio információi szerint a Paks II.-vel kapcsolatos finanszírozási szerződés módosítása a napokban a Magyar Közlönyben is megjelenik majd, és az itthoni publikáláshoz képest 30 napunk lesz egyben rendezni ezeket a tételeket egy új orosz intézmény felé, hiszen a hitelt eddig folyósító orosz állami bank nyugati szankciók hatálya alatt áll. A finanszírozási szerződésben ezek mellett számos egyéb kisebb-nagyobb technikai módosítás is történt, amelyek egyrészt egyszerűsítették a projekt finanszírozási-elszámolási keretrendszerét, másrészt beépítettek olyan elemeket is, amelyek az esetleges további nyugati szankciókra igyekeznek felkészülni.
Románia történelmének eddigi legnagyobb részvényjegyzése fejeződött be ma, amikor a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) lezárult a nyilvános ajánlattétel a Hidroelectrica energiavállalat részvényeire - közölte a Mediafax hírügynökség. A Hidroelectrica Románia villamosenergia-termelésének mintegy negyedét biztosítja, mindezt 99 százalékban vízerőművek üzemeltetésével teszi.
Miután ma reggel a Roszatom vezérigazgatójával, Alekszej Lihacsovval, tárgyalt Budapesten Orbán Viktor kormányfő és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Paks II. projekt kapcsán, utóbbi egy rövid Facebook-videóban fontos információkat árult el az építkezés várható további lépéseiről.